Dunaguri Görkorcsolya- és Szabadidő-sport Civil Társaság oldala     Frissítve: 2017.09.16 13:50

Görkorcsolya kerék választási tanácsok

A görkorcsolyák kerekei sokfélék lehetnek, attól függően, hogy milyen görkorcsolyába és milyen célra használják őket. A görkori kerekeket anyaguk, profiljuk, méretük és keménységük jellemzi. Választ kapunk itt arra, hogy milyen célra milyen kereket érdemes venni és arra is, hogy mikor érdemes kicserélni őket és hogyan. Az első részben a görkorcsolya kerekek technikai jellmzőiről írunk, a végefelé pedig választási/karbantartási tanácsokat is adunk. A tartalom:

Kerekek anyaga   |   Kerékprofil   |   Kerékméret   |   Keménység

A kerékmagról   |   A távtartókról   |   A kerékcsere

Használati tanácsok   |   Vásárlási tanácsok, márkák


A görkorcsolya kerekek anyaga

A görkorcsolya kerék szerkezete

Lehet poliuretán, gumi, más műanyag vagy az előbbiekből összerakott kompozit összetétel.
Kemény műanyagból készülnek az olcsó "áruházi" pár ezer forintos görkorcsolyák kerekei. Ezekkel jól görkorizni nem lehet, kopognak, zörögnek, nem gurulnak megfelelően. Sajnos gyakran a kisgyerekek olcsó görijeibe is ilyeneket tesznek. Ennek az a következménye, hogy a görkorcsolya nem gurul és elveszi a gyerekek kedvét a görkorcsolyázástól. Az ilyen kerekekkel szerelt görkorcsolyák megvásárlását kerülni kell!  
Gumiból is készültek régebben görkorcsolya kerekek. Ma már inkább speciális görkorcsolyákban használják, például a felfújható kerekű terep-görikben. A terep görkorcsolyákba, kisebb kerékméreteknél, esetenként tömör gumi kerekeket is szerelhetnek a gyártók. Normál utcai görkorikba ilyen kereket nem tesznek.
A poliuretán anyagú görkori kerekek a legelterjedtebbek. Ennek az anyagnak a jellemzője, hogy viszonylag kopásálló, ugyanakkor a rugalmassága kémiai adalékokkal jól módosítható a lágy gumiszerűségtől a kemény kopásálló műanyagig. A kerék keménysége meghatározza a kopásállóságot és a gurulási jellemzőket. (A keménységről részletesen lentebb írunk) A poliuretán görkorcsolya kerekeket különböző színekben készítik. A leggyakoribb az átlátszó és a fehér szín, de gyakran más, sokszor feltűnő színekre is színezik őket.
Kompozit összetétel jellemzi a legjobb, a legmárkásabb görorcsolya kerekeket. A gyártók az utóbbi időkben rájöttek arra, hogy egy fajta anyagból kiöntve nem lehet olyan kereket készíteni, amely jól gurul, kopásálló és ugyanakkor tartós is. Ezért ma már, főleg a profi kategóriában, olyan kerekek készülnek, amelynek a belseje egy kissé puhább rugalmas mag, míg a külseje egy kopásálló keményebb poliuretán bevonat. A két (néha három réteg) megfelelő összehangolásával nagyon jó gurulási faktorral jellemzett kopásálló kerekeket sikerült készíteni.  Elsősorban nagyobb méretekben kaphatóak és a verseny céljára használt görkorcsolyákba szerelik. Ennek megfelelően áruk is borsos, sokszor kettő-négyezer forint is lehet darabja. Ebben a technológiában élen járnak az amerikai kerékgyártók, mint pl. a Matter és az Atom. Más cégeknek is vannak hasonló modelljei. 
Vissza az elejére...

A görkori kerék profilja

A felhasználási célterület határozza meg, hogy a kerekek milyen futási profillal, keresztmetszettel rendelkeznek.
A lapos felületű görkorcsolya kerekeket az agresszív görkorcsolyások használják. Négyszögű vagy trapéz profil. Stabilitást és az agro elemeken biztosabb felfekvést kínálnak az ilyen, többnyire kisméretű 44-56 mm -es kerekek. A kemény anyaguknak köszönhetően használat során sem kopnak jelentősen más formájúra.
Félkör profilu görkori kerekeket hasznlának a városi célra használt görkorcsolyákban. Ezekben a freestyle görkorcsolyákban a jó manőverezhetőség, az egyenletes kopás, a megfelelő kanyarfogás érdekében használnak ilyen profilu kerekeket. Ezek közepes vagy keményebb kerekek általában 72-84 mm -es méretekben. 
Kúpos (parabola) profilúak a fitness- és a gyorsasági görkorcsolyák kerekei. Ezzel a profillal jó gurulási tulajdonságok érhetőek el, miközben bedöntésnél, kanyarvételnél, se helyeződik át jelentősen az alátámasztási pont.
Vissza az elejére...

A görkorcsolya kerék mérete

A görkorcsolyázási stílus és nem utolsó sorban a befogadó sín határozza meg, hogy milyen méretű kerekeket használunk görkorizáskor. A kerekek méretét, legtöbbször mm-ben, ráírják a kerékre. A sínre azt is illik ráírni, hogy maximálisan mekkora méretű görkorcsolya kereket fogadhat.
Kis kerékméretről beszélünk 44-68 mm között. Ilyeneket jellemzően az agresszív görkorcsolyákba és a gyerekeknek szánt görikbe szerelnek. A kis kerék nagyobb stabilitást ad, könnyebb vele egyensúlyozni, a bokát nem terheli annyira, de lassabban gurul. Nagyobb távok megtételéhez ezt a méretet nem ajánljuk. A 62-70 mm közöttiek rövidebb városi cirkálásokra, szlomozásra, ugrálásra megfelelőek.
Közepes kerékméret a 70-90 mm közötti. A leggyakrabban alkalmazott kerékméret a 76-84 mm közötti. Ilyen kerekeket szerelnek a fitness görkorcsolyákba, a városi és szalom célú freestyle görkorikba. Méretükből adódóan kellő a sebeséggük a normál közlekedéshez. A 72-76 mmm közöttieket elsősorban a szlalom görkorisok használják a jó fordulékonyság miatt. Ezekben a görkorcsolyákban a manőverezhetőség növelése érdekében a középső két kerék  2-6 mm -el nagyobb átmérőjű a sín végeinél lévő kerekeknél. Ezáltal a manőverézés a hokikorcsolyához hasonlatosan fordulékony. Ezt nevezzük "banán szerelés"-nek.
A fitness görkorcsolya kerekek inkább a felső mérethatárhoz igazodnak. Átmérőjük 78-90 mm közötti. Ezekkel jobb sebesség és még elfogadható manőverezhetőség érhető el. A 84-90 mm -es kerekek használatát inkább a haladó görorisoknak ajánljuk.
Nagy kerékméret  90-125 mm közé esik. Ilyen kerekeket elsősrban marathoni és a verseny görkorcsolyákba tesznek, ahol fontos a nagy sebesség, a könnyű haladás. A fitness görkori kategória csúcsa 90 mm-es kerekű. Ezekkel a görkorcsolya kerekekkel már nehezebb a manőverezhetőség, a megállás se mindig egyszerű. A mai gyorsasági görkorcsolya versenyzők többnyire a 110-125 mm közöttieket használják, sokszor csak hármat szerelve egy sínbe. Például ma az egyik legelterjedtebb verseny szett az 3x115 vagy 3x125 mm.
Hobbi célú görkori túrázáshoz mi inkább a 90-100 mm -es kerekeket ajánljuk. A nagy kerékméret miatt a bokákat fokozott terhelés éri, ezért az ilyen kerekeket inkább a keményebb héjú görkori cipőkre szerelik. Műanyag és karbon kompozit anyagok jelennek már ezt a görkorcsolya kategóriát. Alumínium sínekben speciális versenytengellyel szerelik fel ezeket a kerekeket.
Extra nagy kerékméret 130-150 mm közöttiek. Normál görkorcsolyázásra nemigen használnak ilyent. Ezek a kerekek gyakran gumiból készülnek és a többségük felfújható mint a kerékpáré. Ilyen kerekeket a terepgörkorcsolyázók használnak, ahol fontos a jó tapadás, a rugalmasság minimális oldalcsúszás mellett. Hasonló kerekeket alkalmaznak az utóbbi időkben divatos skike típusú görkorikbanis, amelyet elsősorban a síelés és a sífutás nyári edzéseként alkalmazzák. 
A megfelelő görkorcsolya kerékméret kiválasztásánál több szempontot kell figyelembe venni és összhagba hozni.
Milyen gyorsan szeretnénk haladni? Milyen útminőségen? Mennyire szertnénk figurákat netán ugrásokat csinálni? Nem utolsó sorban még a divat is meghatározó. Mostani tendencia az egyre nagyobb kerékméretek haználata, amely nem mindig célszerű. Sőt, néha nagyon nem...
Alapszabályként elmondható, hogy a kerékméret növelése növeli a haladási sebességet, csökkenti az erőkifejtést, de rontja a manőverezhetőséget és a megállás is nehezebbé válik. Kissebb, 70-80 mm -es, görkori kerékméretet használjunk kezdőként vagy ha fontos számunkra a manőverezhetőség, netán még görkori figurákkal is szeretnénk elkápráztatni a nagyvárosi járda-közönséget. Akik hosszabb gurulásokat terveznek, és számukra a megtett kilométerek a fontosabbak, inkább közepes vagy nagyobb kerékméretet, 84-110 mm -t válasszák, azt a hátrányt nem feledve, hogy kanyarodni vagy megállni ezekkel a görkori kerekekkel nehezebb. 
Aki mindennapi görkorcsolyázásra, városi utakra és hosszabb rövidebb túrákra egyaránt használható kerékméretet szeretne, az inkább a 84-90 mm -es kerékméretet válassza.
Fontos még a görkorcsolya cipő típusa is! A puhább cipőbe inkább kisebb kereket tegyünk, míg a keményebb műanyag görkorcsolyákkal a nagyobb kerékméreteket is meg tudjuk lovagolni. Ma divat az, hogy gyors városi görizésre a rövidebb sínnel (hármas kerék szett), de nagyobb kerékmérettel, 100-125 mm, szerelt keményhéjú freestyle göriket ajánlják a gyártók. Csak a jó és nagy tapasztalattal rendelkező görkorcsolyásokank ajánljuk ezt a méretet!
Aki gyorsasági görkorcsolyázásra szánja el magát, az elsősorban 100-125 mm-es kerekeket használjon, 3-as vagy 4-es szettekbe rendezve. A görkoris versenyzők még megoszottak abban a kérdésben, hogy melyik sín a jobb. Általában a 110-125 mm -es kerekekből egy görorcsolya sínbe hármat, míg a 100-110 mm -esből négyet szerelnek. Hogy kinek mi válik itt be, az a bokától, a technikától, a megszokástól is nagyban függ.
Vissza az elejére...
 

A görkorcsolya-kerék keménysége

Az első görkorcsolyák kerekei fából, majd gumiból készültek. A műanyagok megjelenése, és főleg a poliuretáné, forradalmasította a görkorcsolya kerék gyártást is. Több évtizedes fejlesztő munka során alakultak ki a mai kerekek tulajdonságai.
Mechanikai szempontból elmondható, hogy az a kerék gurul a legkönnyebben (ideálisan síma és kemény felületen) amelyiknél a legkissebb a gyűrődési munka, azaz a legkisebb az alakváltozás gurulás közben. Ebből kiindulva a kemény, mondjuk a gyémántból készült kerekeket kéne szerelni üveg felelütén történő görkorcsolyázásra... :) Na a valóság ennél jóval bonyolultabb, merthogy a gyűrődési munka csak egy összetevő, de a kerék gurulását befolyásolja a hajtóerő (amely ráadásul oldalirányból érkezik és csavarja a kereket), másrészt az útburkolat keménysége, és nem utolsó sorban az út érdessége, egyenetlenségei is hatással vannak a haladásra. Hogy még bonyolultabb legyen, mindezek a paraméterek, plussz a hőmérséklet is (gurulás közben melegedik a kerék és lágyul!), hajtás közben dinamikusan változnak, pillanatról pillantra. És ha már idő: az se mindegy hány éves a kerék és mennyit használták! Idővel a kerék anyagának rugalmssága változik és veszíthet a kerék a sebességéből!
Egy féligazságot is tartalmazó téveszmét is szeretnék eloszlatni: a kerék jósága nem egyedül a keménységtől függ, ahogy ezt nagyon sok görkoris tévesen gondolja!
A jobb görkorcsolya kerekek gyártói a fenti hatásokat tervezésnél mind figyelmbe veszik és a kerekeiket nemcsak megtervezik, hanem ki is kísérletezik - edzőpályán és versenyeken is! Ettől is drágák a jó görkorcsolya kerekek. Különböző gyártók ugyanolyan keménységű kerekei nagyon is eltérően tudnak gurulni! 
A gyártók többsége a kerék-keménységet feltüntik, a méret mellett, egy kétjegyű szám és utána többnyire egy A betű megadásával. Példáúl így 82A, 90A, vagy ha a méret is mellette van akkor 82mm/84A. Egszerűbb esetben a mm-t nem írjá ki a kerékre, hanem csak így: 80/82A. Ez azt jelenti, hogy a görkori kereke 80 mm es és 82-es keménységű. A nagyobb szám keményebb kereket jelöl. (B és C keménységi skálájúak ritkák, a nagyon kemény agro kerekeknél találhatunk esetleg B jelűt)
Puha görkori kerék amelyen azt írja, hogy 72-80A közötti. Ilyent ma már csak az olcsó áruházi görikbe szerelnek, esetleg még az alapkategóriás fitness görkorcsolyákba is. Ezek a kerekek várhatóan lassabban gurulnak, és ennél rosszabb az, hogy hamar el fognak kopni. Az ilyen kerekek nem bírják a kemény igénybevételt sem, nem való ezekkel ugrálni, hirtelen fékezni, szlalomozni. Várhatóan hamarabb tönkremennek a göriben, tipikusan lemorzsolódnak a felniről. Két jó tulajdonságuk van: a rossz utakon kevésbé ráznak és nedves időben jobban tapadnak, kevésbé csúsznak meg mint a keményebb görkorcsolya kerekek.
Közepes keménységű kerék az 82-84A közötti. A jobb fitness görkorikban és a freestyle-okban  találjuk őket. Ez a tartomány a legáltalánosabb az utcai görkorcsolyáknál. Kellően jól gurul, nem ráz nagyon, még normálisan tapad és elviselhető ütemben kopik. Városi görkorcsolyákba és a túra görikbe is ilyent célszerű vásárolni. Ha az útminőség rosszabb, a görkorkorcsolya rezgéscsillapítása gyengébb, nem szeretnénk szétrázatni a bokánkat, és nem fékezünk hirtelen és sokat, akkor közepes keménységű görkori kerék javasolt. Ebből a legnagyobb a választék is a kereskedőknél.
Kemény görkorcsolya kerék 85-88A közötti. Ilyen kereket szoktak tenni azokba a görkorcsolyákba, amelyek nagy igénybevételnek vannak kitéve. A freestyle- és szlalom- görkorik, és a nagyobb kerekű gyorsasági görkorcsolyák kerekei ilyen keménységűek. A freestyle görkorcsolyákkal jellmezően sok a hirtelen irányváltás, az erőteljes fékezés, a kissebb ugrálás, illetve az 1-2 keréken történő szlalomzás. Ez nagyon igénybe veszi a kereket mechanikai szempontból, ezért erre a célra a puha és közepes keménységű kerekek kevéssé alkalmasak. Optimálisan 84-86A közötti görkorcsolya kerekeket válasszunk, számolva azzal, hogy ezek már jobban csúsznak és ráznak is rosszabb burkolaton. Érdemes jó csillapítású cipőt használni hozzá.
A gyorsasági görkorcsolya versenyzők 100 mm-esnél nagyobb kerekei legalább 85A-s keménységűek. Tudni kell azt is, hogy ez csak a külső héj keménységét jelenti, mert a belső mag a verseny kerekeknél más puhább anyagból van. Az ilyen kerék belső anyaga, optimális visszarugózásával (feeedback), elősegíti a hatékony hajtást, míg a külső keményebb burkolat biztosítja a jó gurulást és a kopásállóságot. Sajnos ezek a kerekek jobban is csúsznak, ha nedves az idő. Ezt úgy hidalják át, hogy a gyorsasági görkorcsolyához készítenek "esőkereket" is. Ezeknek vizes időben jobb a tapadása, nagyjából ugyanolyan gurulás mellett.
Ezek a legdrágább görkori kerekek. Egy 6-8 -as kiszerelésű  verseny görkorcsolya kerékszett akár 50-70 ezer Ft-ba is kerülhet.
Extra kemény görkorcsolya kerekek 90-98A közöttiek. Ilyent szinte kizárólag az agresszív görkorcsolyákban használnak. Ezeknél a kerekeknél nem fontos az okozott rázkódás, mert a cipő erősen csillapított, vastagon szivacsozott kialakítású. A hajtás tulajdonság se fontos, mert csak rövid távokon, begyorsulánál kell mozogni vele a figurák végrehajátásáig. Ezek tömör magos, küllő nélküli, egyrétegű, kopásálló kerekek. Bírják a csapódást, a rázkódást, az ugrálást, akár egy keréken is a teljes testsúly igénybevételével. Jellemzően csak kettőt szerelnek egy sínbe, az elejére és a végére egyet-egyet. Köztesként szoktak még jóval kisebb méretű görgőt is beszerelni a korlátok, padkák miatt. Ilyen kereket normál használatú görkorikba ne vásároljunk. Ha viszont van olyan régebbi görkorcsolyánk, amelyet korábban "félagró" göriként árultak (pl. Rocess néhány modellje), akkor kicserélhetőek a 90A feletti kerekek puhábbakra és akkor normálisan lehet a városban rövidebbeket gurulni vele.
Vissza az elejére...

A görkorcsolya kerék belső magja

A görori kerék nagyon lényeges része. Ennek az anyaga, a megmunkálás pontossága, legalább annyira meghatározó mint a külső poliuretán burkolat.
A belső mag átlalában kemény műanyagból készül. Egyes kerekeknél alumínium is lehet. A nagy igénybevételnek kitett sírollerek kerekeit szokták alumínium-magosra csinálni, hogy ne törjenek el, mint a műanyagok.
A belső mag lehet küllős vagy telikerekes. A nagyobb igénybevételre tervezett freestyíle-, szlalom- és agro görkorcsolyák kerekei többnyire tömörek, küllő nélküliek. A kisebb igánybevételű fitness görkorik kerekei általában küllősek.
Nagyon fontos a csapágyfészek kialakításának pontossága! A görkocsolya kerékbe két csapágy jár, amelyek belső gyűrüi kb. 10,2 mm távolságra vannak egymástól. A külső kerékvastagság a csapágyak szintján minden görkorinál 24 mm. A csapágyakat a csapágyfészek tartja egy tengelyen és a távolságot közöttük a kerékben lévő távtartó biztosítja (erről alább még lesz szó). A csapágy fészek kialakítása nem lehet túl szoros, mert akkor nem a távtartók határozzák meg a kerék megtámasztását. Az még kevésbé jó, ha lötyög, túl könnyen belemegy a kerékbe a csapágy. Ilyen esetben a tengely meghúzásakor, majd használati terheléskor félrecsúszik a csapágy néhány századot és szorulni fog, nem forog jól.
A rossz minőségű, a régebbi, és főleg sokat használt görkorcsolya kerekeknél előfordul, hogy a csapágyfészek megreped és nem tartja helyén a csapágyat és a tengelyt! Tisztításkor, kerékforgatáskor, érdemes ellenőrizni a csapágyfészek állapotát is, lehetőleg nagyítóval, mert sokszor a repedések alig láthatóak, csak terheléskor nyílnak meg alattunk, lassítva ezzel a forgást.
Ha repedéseket találunk a kerék magjában vagy a csapágyfészekben, akkor haladéktalanul cseréljünk kereket, mert görizés közben beállhat és balesetveszélyes lehet! A többi kereket is nézzük át alaposan és rendszeresen!
Vissza az elejére...

A távtartók

A csapágy távtartók szerepe az, hogy a csapágyfészekbe pattintott  két csapágy belső gyűrűjét feltámassza akkor, amikor a kerékrögzítő csavarokat meghúzzuk. A távtartók másik szerepe az, hogy különböző tengelyvastagságokat illessze a csapágy belső 8mm-es átmérőjéhez. A görkorcsolya tengelyek méretei 5, 6, 7 mm-esek (és néha köztesek is) lehetnek. A távtartó szerepe így kettős, egyrészt illeszti a tengelyméreteket a csapágy belső gyűrűjéhez, másrészt megtámasztja a csapágy-gyűrűket a kerékben.
A távtartók szélessége 9,6 mm-től 10,36 mm-ig terjed. Az átlagos görokrcsolyákban a távtartó által beállított csapágytávolság 10,20 mm (+0,15  -0,25 mm tűréshatárral). 
A pontos és a görkorcsolya kerékhez illeszkedő távtartó kulcsszerepet tölthet be az egyenletes kerék gördülés eléréséhez. Ha a távtartó pontatlan, akkor a kerék lötyöghet a sínben, súrlódhat belassulhat, fékezett lehet a forgása. A pontatlan távtartó félretolja a csapágy belső gyűrűjét és emiatt a golyók jobban megszorulhatnak, sőt, hamarabb félrekophatnak a kellemetlen lassulás mellett.
A távtartók műanygból, alumíniumból vagy bronzból készülhetnek. A legjobban a bronz távtartó bírja az igénybevételt, ezért többnyire az agresszív görokrcsolyákban találunk ilyent. A jobb minőségű freestyle és városi görkorikba, valamint a verseny-görkorcsolyákba alumínium (vagy magnézium ötvözet) távtartókat tesznek. A legkevésbé jó, ha a távtartók műanyagból vannak, mert ezek nem támasztanak fel rendesen, a tengely meghúzáskor deformálódnak és befékezik a kereket. Tipikus betegsége ezeknek az, hogy a kerék forgása lelassul, ha meghúzzuk a tengelycsavarokat. Az igénytelen olcsó görokorcsolyákba gyakran tesznek ilyeneket. Használtuk kerülendő. Ha lehetséges, csapágy vagy kerékcsere esetén, ezeket is érdemes fémre cserélni.
A pontos távtartó annyira kritikus kérdés lehet, hogy sokszor század mm-eken múlik az, hogy a kerék pörgése egyenletes-e. Például a gyorskorcsolyás versenyzők számára többféle méretben készülnek, néha magnézium ötvözetből, úgynevezett precíziós távtartók, 10,20 mm-től 10,36 mm -ig több fokozatban, amelyekből kísérletezéssel választják ki a kerékhez és a sínhez illő legmegfelelőbbet.
A fentebbleírtak a belső csapágy távtartóról szóltak. Tudni kel azt is, hogy a csapágy és a sín között is van két külső távtartó. Ennek kialakítása is változó. Lehet ez egy különálló, műanyag vagy fém, alátétszerű alkatrész, de az is lehet, hogy magát a görokrcsolya sínt öntik olyanra, hogy a tengelynyilásnál befele dudorodjon, hogy a csapágyat és a kereket távol tartsa a síntől. Ennek a minősége szintén lényeges. Az olcsó görkorcsolyák műanyag távtartói nem a legjobb megoldások. Hasonlón rossz megoldás az is, ha a műanyag sínbe öntenek távtartó szerű peremet. A legrosszabb az a megoldás, amikor a műanyag sínbe bepattintható műanygag külső távtartót tesznek. Ezek a konstrukciók kerülendőek!
A freestyle és versenygörkorcsolyák sínjében kiképzett dudorok jó megoldások, bár bizonyos csapágytípusok és nem megfelelő belső távtartók esetén ez is szorulást okozhat. A legerősebbek az agro görkorik acél távtartói, amit ha bronz belső távtartóval kombinálunk, akkor meglehetősen strapabíró konstrukciót kapunk.
Érdemes otthon többféle méretű minőségi távtartót tartani, hogy kerék vagy csapágycsere esetén a megfelelőt tudjuk használni.
Vissza az elejére...

A görorcsolya kerekek cseréje

A görokrcsolyák kerekei használat közben kopnak. Főleg a belső, hajtás felőli oldal kopik jobban. Minél puhábbak annál hamarabb, ezért időnként forgatni kell őket. Az erősen kopott vagy sérült görkori kereket cserélni kell.
Görokrcsolyázás közben a kerék belső éle kopik a legjobban, ezért a gurulás vonala, a kerék gerince, pár mm-t, de akár centimáternyit is kijjebb költözik. Emiatt a bokatartás megváltozik, a lábfej befele kezd dőlni. Ez problémát jelent az izületnek és a görkorcsolya irányátásban is változás áll be.
Mikor érdemes a kereket megforgatni? Rendszeres haszálat mellett legkésőbb akkor, amikor a gurulási él 2-3 mm-t kijjebb költözik.
Forgatáshoz szereljük ki a kereket és jelöljük meg, hogy honnan vettük ki a sínből. Például így: bal 1-2-3-4 és jobb 1-2-3-4. Alapszabályként mondhatjuk azt, hogy a két fél között cseréljük úgy, hogy a bal 1-est a jobb oldal 3-ával, míg bal 2-est a jobb 4-el cseréljük. Tehát ne csak az oldalakat cseréljük meg, hanem a sínben lévő sorrendet is, mert az első és a hátsó kerekek jobban kopnak. Ezeket célszerű a sín közepébe tenni és a végeibe csavarozzuk a nagyobb átmérőjű kevésbé kopott kerekeket.
A keréksorrend megállapítása 1-3 és 2-4 szabályon kívül méréssel is történhet. A görkorcsolya kerekeket főleg akkor mérjük meg sublerrel, és eszerint szereljük vissza, ha erőteljes és nagyon nem egyenletes a kopásuk. Ebben az esetben azt a gyakorlatot kövessük, hogy a kisebb kopottabb kerekek a sín közepébe kerüljenek, míg a nagyobb és kevésbé kopott kerek a sín végeibe. Minden esetben a kerék gördülési vonala a belső él felé álljon be, mert használat közben úgy is kifele fog még kopni a futófelület.
Mikor érdemes a kereket kicserélni? Ez változó. Függ a görokrcsolyázás gyakoriságától, a görizési stílustól, a kerék minőségétől, az útburkolat fajtájától és az eltelt évektől is. Ha a kerekek sérültek vagy az eredeti mérethez képest lényegesen lekoptak, akkor mindenképpen cseréljük ki őket.
Akkor is ki kell cserélni a görorcsolya kereket, ha azt tapasztaljuk, hogy "nem gurul úgy, mint régen". A kerékgumi megöregedésére, leválására utalhat a gurulás közbeni fura zaj is. Ha 1-2 keréknél tapasztaljuk ezt és cserével megszűnik, akkor várható, hogy hamarosan az egész szett is tönkre fog menni. Ilyen kerekekkel már ne induljunk el hosszabb görkori túrára vagy vigyünk magunkkal tartalék kerékszettet és szerszámot a cseréhez. Az évekig haszánált, esetleg éppen a sokáig csak tárolt kerekekre jellemző, hogy megöregedik a gumi, ami elkezd leválni a belső magjáról.
A jobb minőségű és a keményebb kerekek, átlagos görizés mellett, évekig bírhatják, ha közben forgatjuk őket. Természetesen a méretük csökken, emiatt idővel lasabban is gurulnak, de amíg nem zavaró, addig nem érdemes kicserélni őket. A kicserélt görkorcsolya kereket ne dobjuk ki! Felajánlhatjuk olyan görkoris társaknak, akiknek a sínje eleve kisebb kerékméretet fogad. Betehetjük őket a gyermekünk görkorijába, mert lehet ezáltal sokkal jobban fog gurulni, mint az eredeti puha kerekekkel. És nem utlsó sorban némi kis vésztartalékot is képezhet egy régebbi kopott kerék szett.
A lefeslő és töredező kerekeket viszont ne haszáljuk, dobjuk ki őket!
Vissza az elejére...

Kerékhasználtai tanácsok

Hogyan haszáljuk a görorcsolya kerekeket úgy, hogy minél tovább tartson és elégedettek legyünk vele?
Hát először is görkorcsolyázási stílushoz illő megfelelő kereket kell vásárolni. Ezt leginkább a kerkécsere esetén van lehetőségünk megtenni, mert vásárláskor a görkorcsolyába a gyártók tesznek valamilyen kerket, és többnyire nem a legjobbat.
Ha várhatóan sokat fogunk ugrálni, fékezni, padkázni meg hasonlók, akkor feltétlenül keményebb ellenállóbb kereket használjunk. Ha csak a kilométereken át tartó egyenletes gurulás a fontos, akkor használjunk nagyobb méretű nem annyira kemény kereket.
Igyekezzünk nem terhelni feleslegesen a kereket! Kerüljük (ha csak nem pont ez a cél) az egy kerékkel való figurázást, a csúszó fékezéseket, a T féket és a rossz vagy érdes burkolaton való sűrű fékezést. Kerüljük ki a zúzott követ és az üvegszilánkot! A gumiba történő beváságások rohamosan csökkentik a kerekek élettartamát! Görkorcsolyával a legkíméletesebben V fékezési technikával ajánlott lassítani, megállni. Ebben az esetben kopnak legkevésbé félre a kerekek. Ha sokat görokrcsolyázunk dimbes-dombos területen, lejtős utcákon, akkor inkább a sarokfék használata indokolt, mert ezzel sok lekopó kerékanyagot takaríthatunk meg.
A görkorcsolya kerekek különösebb gondozást nem igényelnek. Legkésőbb évente egyszer érdemes kiszedni őket a sínből (vagy amikor forgatjuk őket), megnézni az állapotukat, és zuhany alatt (csapágyak nélkül!!!) kimosni őket. A tiszta keréken hamarabb észrevesszük a repedéseket, a csorbákat és esetleg beszerzünk újat helyébe.
Vissza az elejére...

Márkák, árak és vásárlási tanácsok

A görkorcsolya megvásárlásakor megkapjuk azt a kereket, amivel a gyártó alapból felszereli a görit. Ezek többnyire nem csúcskategóriás kerekek, így érdemes néha kicserélni őket, főleg, ha különleges görkorcsolyázási igényeink vannak. Ezt vásárláskor kalkuláljuk bele az árba. Ha így döntünk, akkor érdemes mindjárt az első haszálat előtt kereket cserélni és akkor az eredeti kereket tisztán, kopás nélkül el tudjuk tenni, esetleg el tudjuk adni vagy ha a görokori később eladásra kerülne, akkor van mivel odaadni.
Ha nincsenek különösebb igényeink, akkor kezdhetjük a görkorcsolyázást az eredeti gyári kerékszettel és majd jobbra cserélünk ha ezek elkoptak. Akkor is érdemes új jobb kereket venni, ha a gyári kerekekkel nem vagyunk megelégedve. Vásárláskor már lehetőségünk van több márkából és többféle típusból választani.
A választás szempontjai:
A kerékátmérő. A sín által fogadott maximális lehet, de bizonyos esetekben ettől kisebbet is vehetünk főleg akkor, ha trükközni, szlalomozni szeretnénk a görkorcsolyával. Szlalom célú görkorcsolyázás esetén indokolt lehet az eltérő méretű kerekek alkalmazás a sínekben, amit "banán szerelésnek" hívunk (lásd fentebb). Az ettől eltérő esetekben a sín által fogadott legnagyobb kerékméretet célszerű vásárolni, mert haszálatkor úgy is kopni fog. Fontos tudni azt, hogy a feltámasztás távolsága attól nem változik meg, hogy kisebb kereket veszünk, mert ezt az első és az utolsó kerék közötti tengelytáv határozza meg!
A keménység. A gyári kerékkeménységnél nem nagyon indokolt puhábbat venni, hacsak nem az a célunk, hogy rosszabb aszfalton gurulgassunk kilométereket. Minden ás esetben inkább a gyárinál keményebbet vegyünk, mert a gyártók az átlagos görkorcsolyákba átlagos vagy puhább kerekeket szerelnek.
Példáúl ha vettünk egy 82A keménységű kerékkel szerelt freestyle görorcsolyát, akkor bátran vegyünk bele a célnak jobban megfelelő 84-85A keménységű kereket. Méginkább indokolt ez a fitness görkorcsolyák esetében, ahol gyakran puha 78-80A kerekeket találunk gyárilag beszerelve. Kerékcserénél vegyünk inkább 82-85A közöttieket, mert a görkorcsolyánk jobban fog gurulni és kerék lassabban fog elkopni.
A márka. Ez pénztárca kérdése (is). A noname kerekeket és a görkorcsolyát gyártó cég kerekeit cserénél többnyire nem érdemes újból megvásárolni. Nem kell a kerékmárkának és a görkori gyártó márkájának megegyeznie! Nem igaz az, hogy ha van egy mondjuk Rollerblade görkorcsolyánk, akkor abba a Rollerblade kereke lesz a legjobb. Ez azért van így, mert a görkorcsolya gyártók általában valakivel, sokszor középeszerű gyártóval,  gyártatják és nevükre festetik a görorcsolyáikba szánt kerekeket. Nagyon kevés az a görkorcsolya gyártó a piacon, aki eleve nagyon jó kerékmárkát mellékel eladáskor a görkorcsolyáiban. A görkorcsolya kerekek vastagága a csapágyrésznél egyforma, szabványos, 24 mm, ezért bármilyen görkorcsolyába bármelyik gyártó kerekei beszerelhetőek! 
Vannak specializáltan kerékgyártásra szakosodott cégek, akik igen jó minőségű görkorcsolya kerekeket gyártanak. Ezek például a Matter, Atom, MPC, Hyper, Bont, Razors, Kryptonite, stb. Jól haszáltható és valamivel olcsóbb görorcsolya kerekeket gyártanak, vagy gyártatnak, a következő cégek: K2, Powwerside, Doop, Fila, Seba, Head, Rollerblade, stb.
Nem ajánlott olyan görkorcsolya kereket venni, amelyeken nincs feltüntetve gyártó vagy netán nagyon fantáziátlan nevet találunk rajta, netán áruházi sajátmárkaként árulják. Példákat üzleti hitelrontás veszélye miatt nem írunk, de hamar meg fogjátok őket találni abban az árszegmenseben, ahol 5000 Ft-ért vagy kevesebbért kínálnak 8 kereket, netán csapággyal és távtartóval együtt. Ilyent megvenni teljsen felesleges, mert legfeljebb bőröndgörgőben vagy zsúrkocsikban hasznosítható mérgelődés nélkül.
Az árak. A gyártók és a frogalmazók általában 3, 4, 6 vagy 8 darabos szettekben forgalmazzák a görorcsolya kerekeket, ezért összehasonlítani csak darabárban tudjuk őket.
Olcsó és kevéssé haszálható görorcsolya kerék az, ami 1000 Ft/db ár alatt van. Ritka kivétel akadhat, de nem ez a jellemző.
Köszepes árkategóriába tartoznak az 1200-2000 Ft/db árú görkorcsola kerekek. Mindennapi átlagos használtra inkább ezeket ajánjuk. Ebbe az árkategóriaban jó választékot kínáló márkák: Powerslide, K2, Head, Doop, Rollerblade, Rocess, stb... Jó tapasztalataink vannak és árban még megfelelő keréktípusok (túrázáshoz, átlag görizáshez) a Powerslide cég Infinity, Spiner és Hurricane típusai, a Fila legalább 82A keémnységű kerekei valamint a Hyper 250 Pro kerekei.
Magas árfekvésűek és különleges igényeket elégítenek ki azok a görorcsolya kerekek, amelyek a 2000-7000 Ft/db árban kaphatóak. Ide tartoznak a legjobb kerékgyártó cégek, a Matter, az Atom, az MPC és a Hyper kerekei. Ezeken a márkákon belül már kevesebb a különbség, azaz egy kétszer annyiba kerülő kerék nem biztos, hogy kétszer jobb is, csak hát ebben a (sokszor verseny) szegmensben a nüanszokat is alaposan meg kell fizetni. Ár/teljesítmény arányban itt is vannak ajánlásaink. Aki nem sajnálja rá a pénzt annak nagyon jó választás lehet, szinte minden kerékméretben, a Matter cég Juice, Image vagy Mi kerekei. ezek kb. 2000-3000 Ft/db ársávban kaphatóak.
Az Atom és az MPC kerekei szintén nagyon jók ár/teljesítmény arányban is, de sajnos kevés a magyarországi forgalmazója, így inkább külföldről lehet megrendelni őket. Nekünk bevált az Atom cég Boom és ONE típusai, amelyek árban is elérhetőek. Külföldről 5-9$ / db áron beszerezhetőek.
Világító görkorcsolya kerekek. Ez mostanábanlett divat. Ellőnye az éjszakai láthatóság, de hátránya az, hogy ezek lassabban gurulnak az elektromágneses fékeződés miatt. A LED-ek áramellátása indukció elvén működik, ami a speciális mágneses távtartó és a kerékbe épített tekercsek között zajlik le. Az áramtermelés a hajtás energiájának rovására történik, ami 8 világító kerék esetén jelentős fékező erő lehet. Emiatt mi azt ajánjuk, hogy csak 1-1 kereket szereljünk fel ilyennel a sínben és akkor nem lesz érezhető a lassulás.
Ajánlott esti városi gurulásokhoz ilyent használni, ahol a nagy tempó nem követlmény. Semmi esetre ne vegyünk ilyen kereket verseny görkorcsolyákba, mert ott minden newton fékező erő számít!

A fent leírtakon kívül érdemes megfontolni a tapsztalt és főleg a versenyző görkorcsolyások tanácsait is kerékügyben, mert ebben a műfajban is az egyéni tapasztalat nagyon sokat számít!

Frissítve:  2017.03.19

További kérdésekkel forduljon házzánk az alábbi email-címen: dunaguri@gmail.com

Vissza az elejére...